Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hun törzsek a Kárpátokban

2011.10.15

 Hun törzsek a Kárpátokban

2011, október 4 - 19:55


Bevezető: 

Finnugrista történészeink mindenáron el akarták tűntetni Attila hunjainak nyomait a Kárpát-medencéből. 453. után már nem is beszélnek hunokról. Elhihetjük, hogy az a hatalmas birodalom, mely a késő ókortól egészen a középkorig érdemben befolyásolta az európai politikát, hirtelen eltűnjön, és ne hagyjon maga után nyomokat? 

Cikk Front kép - 280x185: 


Hun törzsek a Kárpát-medencében

Finnugrista történészeink mindenáron el akarták tűntetni Attila hunjainak nyomait a Kárpát-medencéből. 453. után már nem is beszélnek hunokról. El lehet azt képzelni, hogy az a hatalmas birodalom, mely a késő ókortól egészen a középkorig érdemben befolyásolta az európai politikát, hirtelen eltűnjön, és ne hagyjon maga után nyomokat?


Nézzük meg, hogy a korabeli források szerint mi történt Attila nagykirályunk halála után az egykori kárpát-medencei hun területekkel.

A Getica vallomása

Vegyük először vizsgálat alá Jordanes tudósítását. A 6. századi alán-gót szerző Getica című műve ugyan nem teljes részletességgel írja le az Attila halála utáni történéseket, hanem egyes részei főleg a volt római birodalom részeinek történetéről közöl tudósításokat, de azért fontos adatokat őrzött meg számunkra. A szerző az egykori gót felségterület leírására – Pannoniára és Illiriumra koncentrált. Ezek voltak azok a vidékek, melyek a hun birodalom felbomlása után idegen kézbe (gót, illetve gepida) került. Bár nálunk a finnugrista történészek szeretik a hunok bukását 454-re datálni és kőbe vésték azt a dogmát, miszerint a Nedao-i csata után a hunok felmorzsolódtak és eltűntek a történelemből. Jordanest olvasva, teljesen más kép bontakozik ki előttünk. Az alapján Attila halála után több éves harc kezdődött a gótok-gepidák, valamint a hunok és szarmaták között a hunok örökségéért és nem csupán a fenti csatában dőlt el a Kárpát-medencei birtoklásának sorsa. A második Attila fi, Dengizik még Nedao után is több hadjáratot vezetett Pannonia ellen. Miután nem sikerült visszaszereznie a volt hun területet, Jordanes a következőképpen összegezte a gót-hun háborút: a gótok a hunokat fennhatóságuk alá vonták Pannoniában! Ez azt jelenti, hogy idegen erők uralma alá kerültek, nem pedig azt, hogy eltűntek volna.

 

Király Péter adatai

A hunok továbbélését korai frank adatok is alátámasztják. Ezeket nemrégen Király Péter professzor gyűjtötte össze és publikálta. Egy Meroving – krónika nem mást közölt, mint hungárok (!!!) 561/562-ben éltek Pannoniában! Később, a frank krónikás adatok folyamatosan írnak erről a népről, tehát nemcsak véletlen bejegyzésről van szó. A hungarus, vagyis a hungár szó jelenléte nemcsak azt bizonyítja, hogy a hunok 453-at követően is továbbéltek a Kárpát-medence nyugati részén, hanem azt is, hogy még az avarok bejövetele előtt már magyarok éltek Pannoniában, akik legkésőbb csak Attila hunjaival jöhettek be a Kárpát-medencébe! A hungárok, csakúgy, mint az onogurok, hunugorok, ogurok, ugrik, stb. mindig és kizárólag a magyarokat jelenik az idegen forrásokban, és nem más népcsoportokat - hívta fel a figyelmet Thury József, kiváló történészünk után Király Péter. Lehet, hogy a göcsejiek az ő utódainak számítanak.


Attila portréja

Dengizik szabad útja

Jordanes többször megemlítette, hogy Attila fia, Dengizik több hadjáratot vezetett Pannoniába, ami azt jelentette, hogy közel élt a Kárpát-medencéhez, hiszen hadaival könnyedén eljutott a hadszíntérre. Ez az adat nagyon fontos számunkra: azt jelenti, hogy Pannoniától keletre, egészen Dengizik központjáig nem élhetett a hunokkal ellenséges erő, hiszen akkor a hun királyfinak akkor előbb velük kellett volna megküzdeni. A hadviselés alapvető előírása, hogy nem lehet átvonulni ellenséges területen, ha nem győztek le minden ellenállási központot. Azt nem is írják le a források, hogy meddig terjedt a hun királyfi felségterülete, de az biztos, hogy a Duna-Tisza közétől keletre lehetett, ott ugyanis a szarmaták éltek, Babaj királyukkal az élen, akik valószínűleg inkább szövetségesei lehettek a hunoknak, mint a gótoknak, vagy gepidáknak. Dengizik birtoka tehát a Tiszántúltól bármeddig terjedhetett keletre. Talán Dengizik szállásközpontját már meg is találták a régészek. 2010 februárjában, Ukrajnában, az Odessza járáshoz közeli Jalpug-tónál egy szenzációs 5. századi hun fejedelmi sír tárgyaira bukkantak. Sajnos, a csodás aranyleletek nem ásatáson kerültek elő, hanem a sírrablóktól foglalták le, ezért nem biztos, hogy megkerült a teljes kincslelet. Az ukrán régészek szerint, hogy azok vagy Attilának vagy valamelyik fiának a sírja lehetett. Nem elképzelhetetlen, hogy Dengizik sírjára bukkantak.